Anita mesél a mesekönyveiről, az írói munkásságáról és a hétköznapjairól

Kőszegi-Arbeiter Anita meséket ír. Az ovis és kisiskolás korosztály – és természetesen a szüleik – a célközönsége. A mesék teljesen kitöltik az életét, hisz a gyermekei mellett immár a nagyközönség is élvezheti meséit. Az írás a munkája, és most már elmondhatja, hogy az írásból meg is tud élni. Mesél nekünk arról, hogyan alakult ki, és vált napi rutinná a könyvszakma az életében. Emellett fény derül arra is, hogy miért lehet érdekes a kisgyerekek számára, ha egy mesekönyv, szakítva a lineáris történetmesélés hagyományával, kalandra hívja őket. De azt is megtudjuk, mit tesz Anita, ha a lányai nem értenek egyet a piaci igényekkel, és például egy mesére azt mondják: „Anya, nehogy sárkányos mesét írj nekünk!”

Anitával a Beszélgessünk az írókkal Facebook-csoportban ismerkedtem meg, ami egy olyan közösség, ahol írók-olvasók-könyvbloggerek és egyáltalán, a könyvek és az írás szerelmesei találkozhatnak egymással. Anitának öt mesekönyve látott napvilágot, ebből négy önálló kötetként jelent meg: Csenge tündérkertje – A tündérpalota és A barátság, A főhős te vagy – Abigél és Andris születésnapi nyomozása, és Fülöp a strucc savariai kalandjai és egy megírásánál szerzőtársként vett részt a Lillen, a tünde című kötetnél.
Kérlek, mesélj nekünk arról is, mi vezetett ahhoz, hogy belevágj az írásba? És nagyon kíváncsi vagyok arra is, hogyan alkotsz, amikor a szerzőpáros tagjaként veszel részt a munkában.

Igazából minden az olvasással kezdődött. Nagyon szeretek olvasni, mindig is szerettem, de mindig sajnáltam, hogy a történeteket csak a könyv végéig tartank. Így jártam a Harry Potter sorozattal, ez volt az első olyan könyvsorozat, amelyik elrabolta a lelkem, és végleg könyvmollyá tett. Mivel nem tudtam elengedni a szereplőket, elkezdtem fanfic oldalakon amatőr írók történeteit olvasni, és úgy éreztem, ez menne nekem is. Így kezdődött az írás, főleg fantasy és thriller novellákat írtam, és amikor a lányaim megszülettek nekik kezdtem fejből mesélni. Annyira szerették ezeket a meséket, hogy végül le kellett őket írnom, hogy apa is mesélni tudja.

A Csenge tündérkertje sorozat egy személyes élményből született meg. A nagylányommal, Csengével minden tavasszal készítünk tündérkertet. Szegény, azt hitte, hogy valóban lesz benne tündér, ezért kitaláltuk, mi lenne, ha tényleg beköltöznének, így született meg a mese. Sok kalandot megálmodtunk már nekik, ebből kettő jelent meg nyomtatásban.

A Kaland-Játék könyv azért született meg, mert én magam nagy KJK fan voltam kamasz koromban, és ezt az élményt akartam átadni a lányoknak.

Fülöp a strucc pedig Szombathelynek készült, itt élek már 15 éve, ezt a várost tekintem az otthonomnak, és szerettem volna megmutatni a titkait Csengének, és persze mindenki másnak is.

Lillen, a tünde meséje nekem is különleges élmény volt, hiszen alapvetően ez Csete Dóri ötlete volt, és nem az enyém. De nagyon tetszett a világ, amit kigondolt, és amikor felkért, hogy segítsek neki kiadni a mesét, szívesen vállaltam, hogy írok is a történetbe pár mesét. Ő megírta az első történetet, az alapmesét, én pedig lestoppoltam a kedvenc fantasy karaktereimet (főnix, sellő, sárkány, unikornis), és írtam hozzájuk történetet. Bevallom, nem vagyok egy egyszerű eset, kicsit aggódtam is, hogy fog menni a közös munka, de teljesen zökkenőmentesen tudtunk együtt dolgozni.

Mivel én is szülő vagyok, rögtön felkeltette az érdeklődésem a mesekönyveid. Sőt, a KALAND-JÁTÉK mesekönyved pedig nagyon is újszerűen hatott. Ilyen mesekönyv még nem is akadt a kezembe.
Mesélnél nekünk arról, miért tartod fontosnak a meseolvasást a mindennapokban? És természetesen arra is nagyon kíváncsi vagyok, milyen pluszt ad az estimesékhez a KALAND-JÁTÉK mesekönyved.

A Kaland-játék mese alapja a régi Kalad-Játék-Kockázat könyvek. Rengeteg ilyenem volt kamaszként, imádtam őket olvasni. Folyton tele volt posztittal, hogy tudjam, hova kell majd visszalapoznom. Szerettem volna ezt az élményt a nagylányomnak is átadni, de nem nagyon találtam ilyen jellegű mesét, csak nagyobbaknak volt, ovisoknak nem igazán. Így született meg Abigél és Andris születésnapi nyomozása, amiben egy ikerpár elhatározza, hogy megkeresi a születésnapi ajándékát. A mese attól különleges, hogy nem lineáris a cselekmény, hanem minden fejezet végén dönthetnek a kis olvasók, merre haladjanak, mit csináljanak a szereplők. Ötféle vége van a történetnek, amihez rengetegféleképpen el lehet jutni. Lényegében nem csak egy mesét rejt a könyv, hanem a döntések segítségével többet is.

A mese egy csoda. Segít a gyerekeknek megélni a saját fantáziájukat, kinyit előttük egy olyan világot, ahol csodák, kalandok, izgalmak és rengeteg szeretet van. Hiszem, hogy ezt minden gyermeknek át kell élnie.

Gondolom, nem egyszerű édesanyaként és meseíróként a gyerekeid és a piaci igények között lavírozni, az elvárásoknak megfelelni.
Hogyan oldod meg, hogy a meséid, amiket elsősorban a lányaidnak írsz, ne csak az ő igényeiket szolgálják ki, hanem a nagyközönség elvárásainak is megfeleljenek? Gondolok itt arra, hogy például mit csinálsz akkor, ha a lányaid kijelentik „Anya, nem szeretjük a sárkányokat, nehogy sárkányos mesét írj nekünk!”

Minden mese elsősorban nekik készül, van, amit sosem fogok kiadni, mert annyira az övék, hogy nem is engednék, hogy más is hallhassa. Amikor úgy döntök, hogy egy történet kiadásra kerül, először elküldöm a szerkesztőmnek, aki elolvassa, és segít eldönteni, hogy mi az, amin változtatnunk kell, hogy a piaci igényeknek is megfeleljen, és minél szélesebb körben szerethető legyen. Csenge tündérkertjében eredetileg csak lánytündérek voltak, de amikor kiadásra került, Akác fiú lett. De a Kaland-Játék könyv is egy kislánnyal került kitalálásra, később lett belőle fiú-lány ikerpár. És persze vannak olyan mesék, amiket kicsit a saját magam kedvére írok, jön egy gondolat, ami nagyon jó mese lenne, ezért elkezdem írni. Persze Csengén mindig letesztelem, volt már, hogy közölte, anya ez harmatos, írd át. Ilyenkor neki átírom, de a kiadásra szánt kéziratba még benne szokott maradni az eredeti ötlet.

Köszönöm a beszélgetést, Anita

Az Írók egymás között regényei itt érhetők el:

Aki kérdez: Fodor Zsana: A jó édes anyátok	Aki válaszol: Kőszegi-Arbeiter Anita: Fülöp, a strucc savariai kalandjai

Tart velem a Facebookon és az Instagramon is a plusz tartalmakért.